Az oldal gondozója és a módszer népszerűsítője:
Gyógytornapraxis.hu

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK


Állkapocsízületi funkcionális zavar

A nálunk fájdalomdiszfunkciós szindrómaként, Németországban kraniomandibuláris diszfunkcióként számon tartott állkapocsízületi működészavar több gondot okoz a lakosság körében, mint amennyi információval és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a hazai fogorvos- és gyógytornász szakma.


Koponya-állkapocs-vállöv-gerincoszlop egyensúlyi rendszerAz állkapocsízület páros ízület, azaz a kétoldali mozgásnak egyszerre kell megvalósulnia. Kis porckorong található benne, mely segíti rágáskor az örlő mozgást. A funkcionális zavar tünetei: egyoldali, fülkörnyéki, halántéktáji fájdalom, arcra kisugárzó fájdalom, nehezített állkapocs-mozgatás, korlátozott szájnyitás, rágás közben fájdalmas kattanás, szájnyitáskor ferde, szabálytalan állkapocsállás, illetve egyes rágóizmok nyomásérzékenysége (m. pterygoideus lateralis, m. masseter, m. temporalis). A betegség nőkön háromszor-négyszer gyakrabban fordul elő, mint férfiakon, különöse a 20-40 éves korosztály tagjai között.

A tünetek kialakulásában a hosszabb ideje fennálló lelki feszültség, szorongás miatti izomtónus-fokozódás, rágási nehezítettség, organikus aszimmetriák, fejlődési rendellenesség és az éjszakai fogcsikorgatás (bruxizmus) játszhatnak szerepet.

Konzervatív kezelése történhet a speciális fogászati kezelés mellett fizioterápiával, mint helyi ultrahanggal, infravörös besugárzással, Zilgrei "csíz" gyakorlatával, funkcionális izomtréninggel, nyújtással, rágóizom és fejbiccentőizom lazító masszírozásával (a fokozott tónus csökkentésére), Kinesio Tape kezeléssel, Dorn-terápiával.

A Zilgrei-módszer segíti a fogsorok záródási hibáinak megszüntetését és az állkapocs mozgások szabályossá tételét. Akinek visszatérő egyoldali állkapocs szubluxációja van, a Zilgrei technikájának elsajátításával képessé válik a "baleset" elsősegélynyújtására, önkezelésre, elhúzódó esetben fájdalomcsillapításra.

(Váliné Fekete Szilvia)

 



Zilgrei-módszer – nem csak kismamáknak!

A terhesség mindhárom trimeszterében változik a testtartás, a járás biomechanikája. Ebben nemcsak a testsúlygyarapodás, hanem az ízületek hormonális eredetű ellazulása is szerepet játszik.

A magzat súlya megváltoztatja az anyai medence helyzetét, dőlésszögét. Az emelkedett progeszteron szint hatására fellazul a mozgásszervrendszer stabilitásáért is felelős támasztó- és kötőszövet. A növekvő magzat miatt előrébb kerül a kismama súlypontja, fokozódik az ágyéki gerinc görbülete. A terhesség ötödik-hatodik hónapjában mindez gyakran okoz kellemetlen derékfájást, lábzsibbadást, sántítást.

A várandósság időszakában az alsó végtag további kellemetlen meglepetésekkel szolgálhat. A lábfej lelapulhat, a kismama hosszanti és harántboltozata megsüllyed, lúdtalp jön létre. Érdemes a megszokottnál nagyobb méretű cipőt hordani, melynek tág orr-részében bőven elférnek a lábujjak. Nem ajánlott tűsarkút viselni, mert a medencét még előnytelenebb helyzetbe billenti, és a medence-keresztcsont szalagrendszerét túlnyújtva maradandó gerincbetegséget okozhat. A cipőbe rakott betét tompítja a talajjal történő ütközés erejét, kiküszöböli a lábboltozat hiányából fakadó hátrányokat.

>>> Tovább a teljes cikkhez...

 



A mellkaskimeneti szindróma

A mellkaskimeneti szindróma (TOS – Thoracic Outlet Syndrome) gyűjtőfogalom, mely több ideg-érrendszeri kompressziós kórképet foglal magába a nyak-vállöv területén. A karfonat a nyaki ötös, hatos, hetes, nyolcas, valamint az egyes háti gyökből összefonódva halad a gerinc mellett a felső végtag felé. A kulcscsont felett három kötegbe rendeződve folytatják útjukat a csontok és izmok által határolt szűk scalenus hasadékon, valamint nyaki „háromszögeken” keresztül létfontosságú erek társaságában.

A TOS kialakulását befolyásoló tényezők

A nyak-vállizmok tartós terhelése, a felkar huzamos távolított-felemelt igénybevétele egyaránt fokozza a nyakizmok tónusát, görcskészségét. A megvastagodott scalenus nyakizmok beszűkítik az általuk határolt hasadékot. Az elváltozás mértékétől függően nyomás alá kerülhet a karfonat (plexus brachialis), továbbá a kulcscsonti artéria és véna (a. et. v. subclavia). A következmény: fonákérzések, karfájdalom, izomsorvadás, bénulás, felső végtagi keringési zavarok.

Rontja az állapotot a tónusfokozódással járó neurológiai betegségek jelenléte, az izmok meszesedésével járó myositis ossificans, a trigger pontok fokozott érzékenységével járó fibromyalgia, vagy lágyrész-reumatizmus.

A csontos mellkas és a gerinc veleszületett fejlődési rendellenességei közül a nyaki borda, a hetes nyakcsigolya hosszabb harántnyúlványa és a scoliosis (gerincferdülés) okozza a legtöbb panaszt.
További costoclaviculáris (I. borda és kulcscsont közötti) rést szűkítő tényezők a süllyedt, „lógó” váll, tartási hibák (m. subclavius hipertrófia), ülő életmód, aszténiás alkat, stressz, korábbi kulcscsonttörés, bordatörés.

>>> Tovább a teljes cikkhez...

 



A Zilgrei-módszer (Nők Lapja Egészség)A Zilgrei-módszer (Nők Lapja Egészség)

Nem csupán gyógyszerekkel csillapíthatók az ízületi és izomfájdalmak! Itthon még kevesen használják az önsegítő Zilgrei-technikát, pedig néhány gyakorlattal percek alatt elűzhető a fájdalom!

... – A módszer célja elsősorban a fájdalomcsillapítás. Azokat a mozgásokat részesíti előnyben, melyek nem okoznak fájdalmat. A technika segítségével az ízületben olyan "mikromozgást" hozunk létre, mely megmozgatja az ízületi végeket, ellazítja az izmokat, és javítja a keringést – magyarázza Váliné Fekete Szilvia gyógytornász.

A teljes cikk a Nők Lapja Egészség IV. évf. 12. számában olvasható (2010 december 3.)

 


Nyitólap | Kapcsolat | Linkek | Fórum | orvosiLexikon.hu